Az ünnepi blog már nyitva, és szeretettel
várunk benneteket,,,, mostantól szilveszterig kerülnek fel a
meglepetéstörténetek! Jó olvasást!
http://larrykaracsony.blogspot.hu/
Ez pedig az írónő zeneajánlója ehhez a részhez:
https://www.youtube.com/watch?v=WbLoYVnh4sY
Az alvás olyan, mint a nem deklarált halál. Ha elalszol, igazából soha
nem tudhatod, mikor fogsz felébredni. Hiányoznak az érzékelésből származó részletek,
amikből biztosan tudhatod, hogy igen, te most alszol. Különösen azokra igaz ez,
akik nem álmodnak, vagy hiányzik az a képességük, hogy emlékezzenek rá. És ez az,
amiért Louis mindig álmában akart meghalni: mert soha nem tudná meg. Csak
átcsúszna a nemlétezés teljes feledésébe, mert az egyetlen különbség alvás és
halál között: a pulzus.
És most, Louisnak nincs ereje rájönni, hogy csak alszik, vagy halott. Az
agya nem közvetít semmit; nincsenek álmok, amikben emlékképek villannának fel,
csak a koromfekete semmi, ahol a tudatalatti is teljesen ellustul.
Mégis hall valamit távolról, bár az alvást és halált elválasztó, vékony határvonal
még jobban elmosódik. A halk, óvatos hang, monoton mondatokban beszél hozzá,
amik túl zavarosak, mert az inger képtelen áthidalni az ismereten távolságot
agya és füle között, hogy felfogja amit hall. Tehát lehet, hogy meghalt, és a kaotikus szavak csak azért vannak itt, hogy megzavarják kiürült agyát, a nemlét
küszöbén.
Jó, ha valaki tudja, hogy alszik, vagy halott, de Louisnak éppen fogalma sincs róla. Valahol reméli, hogy az érthetetlen szavak hirtelen letisztulnak
majd, ahogy a folyamatos csiripelés is, amit hall, értelmet nyer, és végre
kikövetkeztetheti a nagy, végtelen sötétségben, vajon a szakadék melyik oldalán
áll.
Az idő kitágul, és elvékonyodik, ahogy az örökké tartó csipogás is csak alig
zavaró búgássá halkul. De meg nem szűnik, egyfolytában pittyeg, és hirtelen felbosszantja Louist.
Bip, bip, bip, bip.
Folytatódik, majd váratlanul felerősödik, olyan hangossá válik, amitől a tudata is
megzavarodik.
Bip, bip, bip, bip.
A feketeségben megjelenik egy halvány, vékony, szürke vonal. A vízszintes csík
a sötétség mélyéről fakad. Lassan kiszélesedik, és szüntelenül világosodik. Egyre
fényesebb, míg a sötétség lassan háttérbe szorul. A mindig jelenlévő csipogás
hirtelen sípolássá válik.
A zaj elnyom minden mást, míg a fehérség
lassan az egész tudatán átnyúlik. A sípolás folytatódik, élesen és zavarón,
de a bántó hangon túl, kiabálás, és más zajok is beszűrődnek a tudatába. Egy szörnyű,
rémisztő sikoly, a teljes megsemmisülés hangja, ahogy egy szív hullik millió
darabra. Olyan hangos, elnyomja a sípolást is, hogy most már Louis csakis
ezt hallja. Olyan, mint a legmélyebb fájdalom sikolya, kétségbeesett
zokogással vegyítve, ami a legerősebb lelket is összeroppantaná. A hang, mikor
valaki elveszti az egyetlen, az utolsó dolgot, amiért érdemes élnie.
És hirtelen kristálytisztán érti az eddig felfoghatatlan szavakat:
- Louis! --- Valaki csináljon már
valamit! --- Kérlek, maradj velem! --- Ne tedd ezt! Ne hagyj el! Kérlek, ne
hagyj el! LOUIS!
A kérlelő szavak lassan utat törnek zsibbadt elméjébe, és a meggyötört zokogás
hangját megszakítja a gép zaja, ahogy újra zúgni kezd, és a búgás visszatér.
És hirtelen, Louis nagyon is tudatában van annak, hogy halott. Olyan ez, mintha
pofon vágták volna. A világosság hatalmas zajjal omlik benne össze, ahogy a
sötétség elborítja, mintha egy gát szakadt volna át. Olyan sebesen szűnik meg minden, ahogy egy villám fénye huny ki az égbolton. A búgás, és a rémült,
szívszaggató zokogás visszhangzik rég kiürült elméjében.
Tehát, ez a halál? – Hogy csak gondolja,
vagy ki is mondja, arról fogalma sincs.
És akkor most csak úgy feladod? Azok
után, ami történt, most csak egyszerűen itt hagyod? Búcsú nélkül? Anélkül, hogy
megpróbálnál rájönni, mi is történt, vagy hogy igazságot szolgáltatnál neki?
Nélküled nem fog sokáig kitartani.
Harcolj, te kibaszott idióta!
Harcolj az életedért! Ő harcolt érted,
most te harcolj magatokért!
~
Mintha minden, ami valaha volt, most jelenné válna. Olyan érzés, mintha Isten
csak megszorítaná erős kezeivel, és egyenesen kisajtolná a halált Louis
csontjaiból, egy új lét reményében.
A mellkasát egyfajta cikázó áramütés rántja fel, ami a fejétől a lábujjaiig
villámlik át rajta, és a szemei kipattannak, ahogy az ismerős csipogás újrakezdődik.
Bip, bip, bip, bip.
Egyenesen két ismeretlen arcába néz. A férfi defibrillátort tart a kezeiben, a nő
semmit, de a szemei kitágulnak, és egy megkönnyebbült mosoly terül szét az
arcán.
- Isten hozta újra köztünk, Mr. Tomlinson –szólítja a nő, de mielőtt
válaszolhatna, ismét elveszti az eszméletét.
.
.
.
.
.
.
.
Neee kerlek ne :O eloszor Harryert szenvedunk, majd Louiert. Neee :( de mint a tobbi, ez is csodalatos resz! Boldog karacsonyt ❤
VálaszTörlésIgen,. ez egy ilyen sztori... az írónő ki akart facsarni minket, annyi szent.
TörlésNeked is további kellemes ünnepeket,. Kinn a kövi <3
Uristen :o
VálaszTörlésmost Louis jon? Azt a ribancot remelem elete vegeig bortonbe zarjak es tisztazzak Harryt :(
Louis meg eros lesz es nem hagyja itt a szerelmet.
Kellemes unnepeket es Boldog karacsonyt! Csodas resz volt! ♥
A remény hal meg utoljára... Kitettem a kövit, minden kiderül. Az igazságszolgáltatás mg hátravan....
TörlésNeked is szép ünnepet :))
Gyerünk Lou,kitartás! Élni fogsz,mert ha nem megölöm az orvost! Neked élned kell,Harry-vel együtt,mert nagyon cukik vagytok együtt! Élned kell értem,értünk olvasókért és persze Hazza-ért!
VálaszTörlésAmúgy boldog karácsonyt Becca és Dreamy Girl! Sok ajcsit és meghitt családi vacsit!
xxCoolGirls
Ez olyan édes... megölöm az orvost... Köszi szépen, neked is kellemes ünnepeket!!!
TörlésPuszi: becca
Oooo ez nagyon szomorú:/
VálaszTörlésBoldog karácsonyt !:)
Igen, az, de kinn a kövi, :))
Törlésneked is kellemes ünnepeket! <3
Jeeeesszus ,azt hittem már meghalt :O Ne ilyesztgess cicc :P Hihetetlenűl ügyes vagy..vannak szavak ebben a sztoriban ,amit még magyarul sem értek ,nehogy angolul..istennő vagy komolyan! IMÁDLAK
VálaszTörlés~Nejed xx
Mit nem értesz életem?? Fordítok neked :)))
TörlésNe mondj ilyet....igyekszem kerülni az idegen szavakat...
<3
Ez csodálatos lett :") itt szipogok ez csoda, en meg ilyez soha sehol nem olvastam egy pillanatra megtapasztalhattam milyen is halottnak lenni majd visszatérni a való életbe. Louis el,Harry él es en boldog vagyok es el vagyok kapraztatva <3 *-* Köszönjük Becca
VálaszTörlésIgazán nincs mit...enyém az öröm, hogy fordíthatom ezt a történetet.... imádom, mindenki tudja... függőség, nem függővég:))
Törlés