5. fejezet

- Nem ezt kellene mondania egy pszichiáternek, Louis! - csettintett a nyelvével, aztán egyetlen mozdulattal letépte róla a nadrágját az alsójával együtt, így fedve fel kívánatos combjait.

- Egészen más, amikor éppen megerőszakolnak! - Louis ezt keserűen köpte a fiú arcába, aki csak mosolygott, és elhallgattatta őt egy csókkal. Közel sem volt olyan agresszív, mint eddig, ajkaik összeolvadtak. Harry meghúzta az orvos alsó ajkát, mire a férfi hirtelen visszacsókolta. A nyelvük összefonódott, és érzéki táncba kezdett.

Harry zihálva húzódott vissza, szemei kéjes vággyal teltek meg. - Nem lehet erőszak, amikor te is akarod! - Kijelentését kemény csókkal pecsételte meg. Aztán lefelé haladt, nedves nyomot hagyva Louis állán és nyakán. Úgy szívta és harapta, hogy apró vércsepp serkent Louis bőrén. A férfi nem tudta visszafojtani apró nyögéseit, ahogy Harry ajkai és nyelve bejárták az egész mellkasát, aztán fájdalmasan kemény farkára tévedtek.

- Ájulásig foglak kényeztetni, aztán megduglak! - dorombolta, mielőtt kezeivel megtámasztotta, aztán duzzadt ajka és forró, nedves szája elnyelte a férfi péniszét, amitől Louis feje hátrahanyatlott, neki a falnak és lihegett.

Harry keményen szopta, a nyelvét körbefuttatta a makkján, addig ingerelve, míg meg nem érezte vágyának apró cseppjeit ajkain. Elismerően morgott, amitől Louis felkiáltott, és ujjaival belemarkolt a fiú göndör fürtjeibe.

Harry egy cuppanással engedte ki a szájából, forró lehelete simogatta nedves farkát, és felmosolygott rá:
- Isteni ízed van, édes! - suttogta, mielőtt újra bevette, tövig magába erőltetve, míg orra Louis hasához nem ért.

- Baszd meg! - sírta Louis, és próbálta visszafogni magát, hogy ne tolja előre a csípőjét a fiú arcához. Harry hátrahúzódott, arca behorpadt a mozdulattól, aztán újra a szájába nyomta. Ezt a mozdulatsort ismételte, közben elkezdte magát simogatni a pamutnadrágon keresztül.

A következő pillanatban már állt, letépte magáról a pólót, és a nadrágot, felfedve ezzel, sebzett, mégis végtelenül izgató testét, amit az orvos csak bámult könnyes szemekkel. Harry állt egy percig, és szomjasan itta be Louis meztelen testének látványát. Mindent imádott rajta, minden hajlatot, a kulcscsontja ívét. Addig nézte, míg már nem volt képes visszafogni magát.

Előrelendült, erős kezeivel átfogta a torkát, az ajkait a füléhez nyomta, és érezte, ahogy a másik ismét reszketni kezd félelmében. Kicsit fokozta a szorítást, de még nem annyira, hogy fojtogassa.

- Lefogadom, hogy hatalmasat élveztél a markodba, miközben pontosan erre gondoltál. - morogta, majd egyik kezét levezette a nyakáról, és körülfogta vele a péniszét. Egyenletesen pumpálni kezdte, ami apró nyögést kényszerített ki a férfiból.

Harry belenevetett a fülébe, és erősebben szorította a torkát. - Te kis ribanc! - erősen kezdte fojtogatni, Louis levegőért kapkodott, és remegni kezdett, ahogy Harry a combjainál fogva felemelte, hogy a lábai már nem érték el a földet, teste a falnak szorítva vergődött.

Többé, kevésbé a levegőben lógott, Harry pusztán karjainak brutális erejével emelte fel. Louis hidegen nézett vissza rá, bár a mellkasa égett.

- Csak tedd meg! - nyöszörögte, mire Harry kéjesen elvigyorodott. Gyorsan elengedte az egyik kezével, beleköpött a  tenyerébe, és magához nyúlt. Aztán feljebb húzta Louis lábait, hogy hozzáférjen a testéhez.

Felhúzta a szemöldökét, szélesen elvigyorodott, hófehér fogai megcsillantak a sötétben. - Sok szerencsét! - mondta, mielőtt csípőjét feltolva hirtelen behatolt Louisba, akinek fájdalmas sikoly tört fel a torkából. Ívbe feszült, a háta a falnak csapódott. Úgy érezte a teste felnyílik, szétszakad, bár ez az érzés nem volt teljesen idegen.

Harry mélyet nyögött, erősen megszorította az orvos combjait, míg várt egy pillanatot, hogy a másik hozzászokjon a méretéhez. Aztán durván tövig hatolt, majd újra és újra, kíméletlenül.

Apró, kétségbeesett nyikkanások hagyták el Louis ajkait, karjaival a fiú nyakába kapaszkodott.
Harry teljes erőből döfte, feje hátrahanyatlott a mérhetetlen gyönyörtől, olyan kéjt érzett, mint még soha. Csak az áruló, csattogó hang, ahogy testük egymáshoz csapódott, és ziháló lélegzetük törte meg a szoba csendjét.

- Oh, ooh, oh... Harry! - nyögött fel minden lökésnél, akár egy pornósztár, és ez olyan érzést váltott ki a fiúból, hogy nem tudta türtőztetni magát.
Ahogy a farka újra és újra behatolt a férfi testébe, érezte hogy a hasából kiinduló forróság elemészti.
Összeráncolta a szemöldökét, szorosan lezárta a szemeit, és közben teljes erővel tolta magát beljebb és beljebb.

Louis nyögései sikolyra váltottak, ahogy érezte, hogy Harry szerszáma elfordul benne egy kicsit, és azt a pontját éri el, ahonnan szinte fájdalmas gyönyör borítja el a testét. A hátát ívbe feszítette, a lábujjait begörbítette, a szája elnyílt, és elgyötört nyögés szakadt fel belőle.

Harry felemelte az egyik kezét, és újra a torkára szorította, ezzel állva útját a tüdejébe jutó levegőnek.
Louis fuldokolni kezdett, de a fiú megállás nélkül, kegyetlenül mozgott benne.

Az orvost elöntötte a félelem, de a teste meglepő módon gyönyörteljesen reagált. Bár minden porcikája reszketett, és az arcán könnyek vájtak utat maguknak, csak bámult a fiúra.
Az ajkai úgy tátogtak, mint egy partra vetett halnak, aki küzd az életben maradásért, mégis hihetetlenül intenzíven élvezett.
A farka megremegett, és fehér cseppek záporoztak belőle, beborítva a hasát. Torkából hangtalan sikoly tört fel csupán, és vergődött a testével, így próbálva megszabadulni a teljesen leigázó, és érzéketlen erőszaktevőtől, aki még mindig mozgott a combjai között.

A látása elhomályosult, érezte, ahogy a vér az agyába tolul, miközben még mindig Harry szemeibe nézett, és eluralkodott rajta a pánik.
Meg fog halni. Harry megteszi újra, amit azelőtt már hétszer elkövetett.

A fiú nagyon közel volt már az extázishoz. A mozgása szabálytalan rángássá változott, de a szorítása csak erősödött az orvos torkán. - MONDD, hogy szeretsz! - morogta összeszorított fogai között.

Louis szemei kitágultak, az arcán ömlöttek a könnyek, a gégéje egy légvételért küzdött keményen.
- Én...so...ha...nem...tud...nék.. egy...olyan...szörnyet...szert...ni...MINT...TE... - préselte ki a torkán, de csak halk krákogásnak tűnt. Az arca már tűzben égett az oxigénhiánytól.

Ebben a pillanatban Harry is elélvezett, egy hatalmas nyögéssel, a feje előreesett. Még utoljára teljes hosszában behatolt a férfiba, és mélyen belelövellt. Kezei abban a pillanatban lehanyatlottak, és szabadon engedték Louis torkát.

Az orvos levegőért kapkodott, őrült módon szédült, a fülében dübörgött a vér, ahogy Harry elengedte a lábait, és leejtette a padlóra, miközben Louis még mindig fuldokolva lélegzett.
Harry lenézett rá, a szemei megteltek könnyel, a szája reszketett.
- Képtelen vagyok megtenni! - suttogta. Az orvos felpillantott rá, közben a nyakát tapogatta, és még mindig nem hitte el, hogy Harry életben hagyta.

Louis túl összetört volt, hogy mondjon bármit is. Teljes testében reszketett a sokktól, mert fojtogatták, és a legnagyobb élvezettől, amit életében átélt.
- Nagyon, nagyon sajnálom Louis! - zokogott fel csendesen a fiú. Térdre borult előtte, és remegő ujjakkal érintette meg a férfi arcát. Louis eltolta a kezét, és érezte, hogy könnyek törnek elő a szeméből.

- Harry! - suttogta. Erősen összeszorította a szemeit. Minden észérv ellene szólt, hogy felemelje a kezét, megsimogassa a fiút, és ujjaival törölje le a könnyeit.
Louis elvesztette a magával vívott csatát, és megtette, amit nem akart. Harry megragadta a kezét, és az arcához szorította, miközben összetörten engedett utat az érzéseinek.

Harry kinyúlt és magához húzta a nadrágját. Belebújt, aztán visszatért Louishoz, és lágyan simogatta a nyakát. Lehajolt, hogy csókokkal fedje be a vörös ujjnyomokat és a sötét zúzódásokat, amik a férfi torkán futottak körbe.

- NE MOZDULJ STYLES! Tedd a kezed a tarkódra! - kiáltotta mögötte valaki, de Harry nem fordult meg, hogy megnézze ki az, csak hangosabban zokogott.

- Bassza meg! Elkapott még egyet! - kiáltotta egy másik őr. A folyosóról léptek csattogása visszhangzott, ahogy közelednek. Harry belekapaszkodott Louisba, magához szorította.
Louis csak nézett rá, és csendesen sírt.
A fiú kezeit hátracsavarták, és megbilincselték. Felrángatták a földről, elszakítva a férfitól.

-Lou! LOUIS! - sikoltotta Harry, és vadul küzdött, hogy szabadulni tudjon. Rúgott és ívbe feszítette a hátát, szinte agonizált. - Louis! ANNYIRA SAJNÁLOM! ...LOUIS! - kiáltotta, ahogy kivonszolták a szobából, zokogva és teljesen összetörve.

Louis befordult a falhoz, eltakarta az arcát, és a tenyerébe zokogott. - Én sajnálom Harry! - motyogta, miközben ömlöttek a könnyei.

Ez volt az utolsó alkalom, hogy látta Harryt.

Vagy úgy hitte...

Samatha Smith

Becca Prior